facebook youtube instagram
06 30 524 4951
nyelvválasztó nyelvválasztó
0
Bevásárlókosár
Nincs termék a kosárban.
2017. május 02., kedd 10:56

Eszter

 
"Évek óta tervezgettem, hogy kéne valahova járni. Egy darabig próbálkoztam az otthoni tornázgatással, még appot is letöltöttem, de nem ment. Nem volt motiváció, nem volt kedvem, nem volt látványos eredmény. Közeledett a költözésünk, úgyhogy megfogadtam, hogy na majd Törökbálinton. Aztán beköltöztünk, és jött a következő majdha. Így mehetett volna a világ végezetéig (de az enyémig biztos), ha nem látok egy hirdetést, miszerint Beautyrobic indul Törökbálinton szerdánként. Békési Brigi (a mozgásforma kitalálója) gimiben évfolyamtársam volt, úgyhogy már csak kíváncsiságból is nézegettem korábban, hogy mi is ez. Na nem kellett több, ezt égi jelként értelmeztem (az égi jeladó rám tekintett, és ráncolódó homlokkal csóválta a fejét, hogy ejj-ejj, ebből idén sem lesz strandalak), és gyorsan bejelentkeztem, nehogy meggondoljam magam.

Az első óra alatt/után/otthon/másnap meg akartam halni. A kádba csak lapos kúszásban tudtam bezuttyanni. Mindemellett viszont belül megteltem életkedvvel. Ez akkoriban nagy szó volt, mert épp fogytán volt ez az alkotóelem. Gyorsan be is jelentkeztem a következőre, és ismerve a félbehagyós jellememet, gyorsan vettem egy 5 alkalmas bérletet. Ki van fizetve, ugye, akkor már nem hagyhatom annyiban. Ebből pillanatok alatt 10 alkalmas lett, és eljutottam odáig, hogy hétfőn már a szerdát vártam. A kezdeti végelgyengülés elmúlt. Edzések után csak egy kellemes energikusság maradt keveredve némi önelégültséggel. Merthogy végig tudom csinálni a felüléseket, kitartom a planket, a végtelenségig guggolok, stb... (direkt elhallgatom a lábemelős részt, amit még mindig félbehagyok...). Azóta, ha a rádióban meghallok egy beautys zenét, pavlovi reflexként tekergetem a csípőmet, amin a gyerekeim már kacagnak: "Nézd! Anya megint riszálja a fenekét!" És riszálják ők is! ? A Föld középpontja környékén található önbizalmam elkezdett utat törni a felszínre. Még talán nincs a helyén, de alakul. Már szégyenkezés nélkül veszem le a pólómat, és tekerem végig sport melltartóban az órákat (eleinte bő póló, nehogy látszódjanak a terhességi csíkjaim).

Múlt hétvégén Kehidakustányban voltunk termálfürdőzni. Az egy dolog, hogy már nem csadorként hordott törülközőben lejtettem végig a medencék között, de minden hatalmas tükörben magamat bámultam. Aztán a többieket. Aztán marhára kihúztam magam, hogy nem csak "ahhoz képest, hogy gyereke van" értelemben lett jobb alakom. Van még mit csiszolni, de imádom. És már csak kettőt kell aludni a következőig. ?