Mióta az eszemet tudom, sportos testalkatom volt, talán azért, mert gyerekkoromban sokat mozogtam, és az iskolai testnevelés órákat sosem hagytam ki. A főiskolán már kezdett rendszertelenné válni a mozgás is és az étkezés is. Az esti zabálások és a fogamzásgátló tabletta hatására felkúszott néhány plusz kiló. Ez engem már zavart annyira, hogy egy kis fogyókúrával és mozgással visszaszerezzem az eredeti súlyomat. Akkoriban szinte minden hétvégén szórakozni mentünk, és a sok táncmozdulat, ami a Beautyrobic alapját is adja, jól formálta a testem. Aztán felkerültem Budapestre, és kezdetben rabszolgamunkával épp annyit kerestem, amiből meg tudtam élni. Akkor a mozgás kimerült abban, hogy elmentem a munkahelyemre, majd onnan haza, este pedig beestem az ágyba. Idővel a hétvégi mulatozások is elmaradtak.

Egy idő után azt vettem észre, hogy egyre többet fáj a hátam, ezért kuponos bérleteket vettem, és mindig máshova mentem el edzeni. Ezen a jó kis munkahelyen azonban rengeteg stressz is ért, és mindez együttvéve (stressz, mozgásszegény életmód, nem megfelelő étkezés, ülőmunka) hozzájárult ahhoz, hogy 30 éves koromra több egészségügyi problémával is szembe kellett néznem. Tudtam, hogy ez nem mehet így tovább. Munkahelyet váltottam és elhatároztam, hogy jobban odafigyelek magamra. A rendszeresebb mozgást jógával és aerobiccal kezdtem. El-elmentem, mert úgy éreztem, hogy az egészségem érdekében muszáj. Sajnos azonban ezeket az órákat nem élveztem eléggé, és meggyőzően tudtam magam lebeszélni az edzésről mindenféle kitalált indokkal.

 

A Beautyrobic már első alkalommal is nagyon tetszett; tudtam, éreztem, hogy erre rendszeresen akarok járni. Mégis eltelt néhány hónap mire meggyőztem magam, hogy bele kell vágnom, és megvettem az első bérletet. Azóta már 70 órán is túl vagyok, és íme, a tapasztalataim:

 

  • Átformálódott a testem: másfél év rendszeres Beautyrobic és fél év kemény diéta teljesen átformálta az izomzatomat. Minden felesleges zsírpárna leolvadt a hasamról és a derekamról, kerek lett a popsim, kirajzolódnak az izmok a lábamon és a karomon; olyan helyeken is, ahol nem is gondoltam volna, hogy vannak. Kb. két hónap rendszeres edzés után megkérdezte a munkatársam, hogy beütöttem a lábam, vagy mi az a dudor a térdem felett?
  • Megszűnt a hátfájásom: az ülőmunkától egy idő után rendszeresek lettek a hátfájásaim. Az is előfordult, hogy a fájdalom miatt nem tudtam aludni vagy abba kellett hagynom a mosogatást, főzést, vasalást. Amióta rendszeresen mozgok, ez a problémám teljesen megszűnt.
  • Fittebb lettem: már nem lehelem ki a lelkem, ha futnom kell a busz után. A hétvégén 4,5 óra alatt teljesítettem egy 20 km-es teljesítménytúrát.
  • Kitartóbb lettem: a Beautyrobic nélkül nem bírtam volna a diétát betartani. Csak a Beautyrobic ad nekem erőt és mindent legyőző akaratot!
  • Megnőtt az önbizalmam: rettentő büszke vagyok magamra a kitartásomért, mert bár nagyon hálás vagyok Briginek, a többi edzőnek és a Beautyrobicnak, azért mégis magamnak köszönhetem, amit elértem. Amikor nyáron a férjemmel megcsináltuk a ’Beautyrobicozz a föld körül’ videót, nem gondoltam volna, hogy lesz bátorságom elég szavazatot gyűjteni. Kaptam is érte hideget-meleget! Viszont én büszkén vállalom, hogy „beauty-lány” vagyok, és azt gondolom, minden nőnek receptre kellene felírni az edzéseket.
  • A Beautyrobic feltölti a lelkem: a hangulat és a zene semmilyen más edzéshez nem hasonlítható. Heti 2 órát írtam elő magamnak, és ehhez annyira ragaszkodom, hogy képes vagyok programokat lemondani miatta. Nekem muszáj Beautyrobic órára mennem, mert különben nem érzem jól magam a bőrömben! Ha csak meghallok egy edzésről jól ismert zenét, a testem önálló életre kel.
  • Egy csapat részévé váltam, mert a Beautyrobicos lányok egy csapatot alkotnak. Korábban nem tapasztaltam azt, hogy egy edzésen rendszeresen ugyanazokkal az arcokkal találkozom, és pláne nem alakítottak külön csoportot, ahol többek között tapasztalatokat osztanak meg, tanácsokat adnak, élményekről számolnak be. Ahol csajok vagyunk csajok között, és bár mind különbözünk, bizonyos dolgokban mégis egyformán gondolkodunk.