Rita

Tudtam, hogy ez nagyon nincs rendben, de nem volt erőm kibújni a jól megkomponált kifogásaim mögül. Továbbra is hordtam a terhes ruháimat, a férjem fotózta a csodás gyerekeinket (Persze szigorúan nélkülem!) és azt vettem észre, hogy nem szeretek tükörbe nézni. Emlékszem egyszer a közeli bolt eladója szólt, hogy van valami az arcomon. Rém ciki volt! Konkrétan a lányom püréjét kentem oda, de nem vettem észre, mert menekültem a tükörképem elől.
A Beautyrobicról először az egyik gyerekkori barátnőmtől hallottam. Ő 3 hónappal korábban szült nálam és már félévvel később bomba formában volt. Mesélte, hogy mennyire hatásos ez a risza és total agy-kikapcs, lesötétített teremben egy óra hosszát üvölt a zene. Gondoltam, legalább nem a gyerek… Hurrá, ez kell nekem! Rá is kerestem. A talált infók nagyon tetszettek, de amikor megláttam a fotókat, azt mondtam: “Na neee! Mit keresne egy ilyen trampli ennyi csinos csaj között?”. A facebook oldalt azért lájkoltam. Hétről-hétre eljutottak hozzám a dögösebbnél dögösebb edzés képek. Egyszer még rá is írtam Ágira, a debreceni Beautyrobic edzőjére, aki kedvesen buzdított, hogy ne foglalkozzak vele mennyi a túlsúlyom, biztosan van helyem a csapatban. Vágyakoztam, de mindig jegeltem a témát. Az utolsó lökést kangatrainerem adta, akinek a szülés utáni rehabilitálódásomban (Nagyon fontos!) sokat köszönhetek. Tőle kaptam egy ingyenes próba órára feljogosító kártyát. “Menj el! Szeretni fogod! Ez minden nőnek való!”- így biztatott. Szükségem is volt rá. Ekkorra azért már hónapok óta tornáztam, figyeltem az étkezésre, 12 kilótól szabadultam meg, kimerészkedtem a kinyúlt, szoptatós pólós csigaházamból és bejelentkeztem.
Az első óráról meghatározó emlékem, hogy a kezdeti szégyenlősség után ezen eszméltem: Nézem magam a tükörben!!! Majdnem potyogni kezdtek a könnyeim, annyira felszabadító érzés volt. Méterekre a föld felett szárnyaltam haza gyerkőcöt fürdetni. Még aznap este megmutattam a férjemnek hogyan pattan fel a popó egy bizonyos mozdulatnál. Borítékolva volt heti egy kimenőm Beautyrobicra. 😉 Várok is minden kedd estét, mint egy randit. Hiszen egy randinak is erről kell szólnia, hogy remekül és szexinek érezzük magunkat. Igaz ennyire izzadni, csak a nagyon sokadikon illik… Bocsi. 🙂 Szóval szerelem-mozgás lett.
Mikor ezt írom, még csak az első bérletem utolsó alkalmait tekerem. Már 8as helyett 6ossal kezdődik a mérlegen az a bizonyos számjegy. Természetesen azóta is átgondoltan étkezem és itthon is tornázok még minimum háromszor egy héten. De hogy mit adott nekem a Beautyrobic? Újra eszembe juttatta, hogy amellett, hogy ANYA vagyok, NŐ is! Előkerültek a szekrény mélyéről a csinos ruhák. Akkor is rendbe szedem magam, ha csak a játszótérre megyünk. Bébiétel helyett sminket viselek az arcomon, mert bizony újra tükörbe tudok nézni. Végre én is szerepelek a gyerekekről készült képeken. Sőt! Tudatában vagyok annak, hogy rajtam van még vagy 9 kiló, de ma már ezt a fotót is bevállalom. Apa csinálta rólunk és nagyon büszke ránk!